Térdízület károsodás és betegség

Térdizületi porc-kopás (Gonarthrosis) | Dr. Gergely Zsolt

Térdsérülés Balesetek és sérülések : Térdsérülés Testi épségünk igen törékeny: a baleseti sebészetek a kórházak és szakrendelők legforgalmasabb osztályai, és a balesetek az elsők között szerepelnek a halálozási okok listáján is.

A közutakon, a háztartásokban, illetve a munkahelyen, játszótéren, vagyis az élet minden területén történhet baleset. A segítség gyorsasága és hatékonysága mellett fontos az is, hogy az lehetőség szerint szakszerű legyen, hiszen a beavatkozással semmiképpen nem szabad ártani a betegnek.

Érdemes tudni, hogy a mentők es, illetve a központi segélyhívó es telefonszámát minden telefonról, még egy lejárt kártyájú mobilról is ingyenesen lehet hívni. Térdsérülés tünetei és kezelése A térdsérülés térdízület károsodás és betegség gyakori, aminek oka az ízület bonyolult felépítése, és az a tény, hogy nagyon nagy megterhelést kell elviselnie. Alkotásában a két leghosszabb csontunk - a sípcsont és a combcsont - vesz részt, ezek pedig hatalmas erőkart jelentenek a térdízületre.

Emiatt az ízületi felszíneken nagyon nagy erők hatnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a térdkalács pici felszínén akár a testsúly akár szerese hat. A stabilitásáról erős szalagok, az izmok és az ízület külső és belső oldalán lévő két félhold alakú porc meniszkusz gondoskodnak.

Térdízület panaszai

A stabilizáló elemek szintén gyakran sérülnek. A kerékpározás és az úszás csak kis veszélyt jelent ebből a szempontból. A térdsérülés lehet akut sérülés, amit valamilyen nagy trauma, például síbaleset okoz. Ez esetben a hosszú síléc tovább növeli a két hosszú csont jelentette erőkart, az általa okozott csavarodás pedig olyan hatalmas lehet, hogy a keresztszalagok, oldalszalagok elszakadhatnak, sérülhet a meniszkusz, a porcfelszín a térd nyirokcsomóinak gyulladása a csont is.

A sérüléseknél mindig nagy kérdés, hogy a combizom hogy van kondicionálva. Például ha valaki edzés nélkül megy síelni, akkor nagyobb eséllyel sérül a térde.

55./1.: Arthrosis

A térd tartós terhelése - ilyen például a hosszabb távok lefutása betonon, illetve a nagy súlyok emelése - ugyancsak káros. A hosszú ideig tartó mikrotraumák is ártalmasak, ezek degeneratív elváltozásokat okozhatnak, ami a gyakorlatban a felszíni porc kopását, a meniszkusz szakadását jelenti.

Az éveken keresztül ismétlődő trauma hatására a térdízületi felszín körülírt területen el is halhat, az alapjától csontos alappal leválhat. Nagyon gyakoriak az úgynevezett sörmeccs sérülések is. Ezek jellemzően azokat érintik, akik korábban versenyszerűen futballoztak, de ezt abbahagyták, és később időnként összejárnak a volt csapattársakkal, barátokkal - esetenként nem kis túlsúllyal - focizni. Ilyenkor az ízületek, izmok már nincsenek megfelelő kondícióban ahhoz, hogy a nagyobb testsúlyt és a megterhelést elviseljék, ugyanakkor a régi mozdulatokat, erős rúgásokat a régi beidegződések szerint végzik el az érintettek.

Emiatt súlyos porc, csont és szalagsérülések jöhetnek létre. A térdsérülés tünetei A térdsérülések tünete a sérülés típusától függően többféle lehet. Akut sérülésnél - tehát amikor valami elszakad, akár a meniszkusz, akár a keresztszalag, akár egy csont törik el - fájdalom, és ízületi duzzanat jelentkezik. Utóbbit az okozza, hogy a térd vérrel telik meg.

Balesetek és sérülések : Térdsérülés

Csonttörésnél a duzzanat azonnal jelentkezik. A meniszkusz és a szalagszakadásnál az ízület bevérzése kicsit lassabban alakul ki, mert ezekben a tápláló ér, ami elszakad, eléggé vékony. A keresztszalag sérülés esetén az érintettek jellemzően roppanást is érzékelnek, hangot is hallhatnak.

Ezt a keresztszalagot felépítő, spirális alakban futó, húrszerű rostok nagyfokú túlfeszülés utáni elpattanása okozza. Előfordul, hogy maga a térd csak a sérülést követő pihenés után duzzad meg, és ekkor válik csak igazán fájdalmassá.

Ha belső oldalszalag sérül, akkor jellemzően csak a belső oldalon alakul ki fájdalom és duzzanat. A sérültek jellemzően nem tudják terhelni a végtagjukat, aminek oka a fájdalom mellett jellemzően az, hogy az elszakadt meniszkusz vagy keresztszalag ízületi blokkot okozhat.

hogyan hajlítsa meg a térdét egy ízületben

Ekkor a szakadt végek becsípődhetnek a két ízületi felszín közé létrehozva az ízületi zárat. Ezt nevezik ízületi blokknak. Akinek korábban már volt teljes, vagy részleges szalagsérülése, annak a tünetek kevésbé feltűnőek.

A térdízület kopása: tünetek, kivizsgálás és kezelés

Ilyenkor előfordul, hogy már egy eleve részlegesen sérült, valamennyire már felszívódott szalag szakad tovább. A térdsérülés diagnózisa A diagnózis felállításának első lépése a sérült térd megtekintése, a beteg kikérdezése, a sérült végtag fizikális, mozgatással történő vizsgálata.

A meniszkusz szakadásának diagnózisát bizonyos orvosi műfogásokkal - például a lábszár kifele rotálásával - viszonylag nagy biztonsággal fel lehet állítani. A térdsérülés egyik kiváltó oka lehet a nagy súlyos emelgetése Szalagsérültek a baleset után általában már instabilitási érzésről számolnak be az.

Ez a probléma főleg akkor érezhető, ha valaki egyenetlen talajon jár, vagy hirtelen irányt változtat. Ez az információ eleve segíti az orvos munkáját.

Térdfájdalom

Súlyosabb sérülés esetén térdízület károsodás és betegség kell készíteni, ezzel lehet ugyanis kizárni a térdízület károsodás és betegség. Mivel a röntgenfelvételen csak a csontos elváltozás látható, pusztán azzal nem ítélhető meg sem a keresztszalag, sem az oldalszalag, sem a meniszkusz esetleges sérülése. Emiatt a pontos diagnózis felállításához esetenként szükség lehet MRI-re is. Ízületi duzzanat esetén az ízületi folyadékot le kell bocsátani: ha ilyenkor a folyadék véres, akkor nagy eséllyel szakadásról, illetve csontsérülésről van szó.

koronavírus zsibbadás

Ennek során egy kis szúrt nyíláson egy ceruzavastagságú csőoptikát helyeznek az ízületbe, és ennek képét egy monitorra vetítik ki. Egy száraz térdízületek kis nyíláson keresztül egy úgynevezett tapintóhorgot vezetnek be, és ennek segítségével tudják megvizsgálni, hogy milyen a porc állománya, ép, vagy szakadt-e a keresztszalag, illetve a meniszkusz. A térdsérülés kezelése A sérülést követően a sporttevékenységet azonnal abba kell hagyni, nem szabad a mozgást tovább erőltetni.

kondroitint és glükózamint tartalmazó kenőcsök

A térdet mihamarabb jegelni kell, ugyanis annak hatására az elszakadt ér összehúzódik, a bevérzés mértéke csökken. A vér több okból is problémát jelent: egyrészt átitatja a porcot, másrészt olyan hegesedést alakíthat ki, ami a hosszú távú regeneráció szempontjából káros. A megalvadt vér ugyanis hegesedést okoz, a heg idővel elkezd zsugorodni, vele együtt a környező lágyrészek is zsugorodnak, a későbbiekben pedig nem lesznek rugalmasak, mozgásbeszűkülés alakulhat ki.

Az elsősegélynyújtást követően a sérült végtagot minél előbb meg kell mutatni szakorvosnak, aki vizsgálat után tud dönteni a további kezelésről. Ha a térd meg van duzzadva, akkor általában lecsapolják az ízületi vérömlenyt, vagy ha szükséges, artroszkópiát végeznek. Ezzel az eljárással nemcsak diagnosztizálni lehet a sérüléseket, hanem azonnal el is lehet látni a pácienseket, lévén vele az ízületből a vért ki lehet mosni, ami a gyógyulást is nagyban gyorsítja.

Az artroszkóppal a szalagból, meniszkuszból leszakadt részeket is el lehet távolítani. A meniszkusz leszakadt részét - ha arra alkalmas - vissza is lehet varrni, méghozzá az ízületet föltárása nélkül. Artroszkóposan a keresztszalagot is lehet pótolni. Ehhez vagy a térdkalács inából vesznek ki egy részt, vagy pedig a térd belső oldalán futó három ínból használnak egyet vagy kettőt. Ezt a beavatkozást igen kis metszésekből el lehet végezni, térdízület károsodás és betegség megoldással pedig a térd ismét stabillá válik.

Kifejezett izomsorvadással járó krónikus szalagsérülés esetén a beavatkozást csak a combizomzat megerősítése után lehet elvégezni.

A keresztszalagot azért fontos pótolni, mert ennek szakadásakor instabilitás alakulhat ki a térdben, ami hosszú távon meniszkuszszakadást, ízfelszíni porckárosodást okozhat.

Emiatt a keresztszalag pótlását 45 éves kor alatt mindig ajánlják. Az idősebb, nehéz fizikai munkát nem végző emberek leélhetik az életüket pótlás nélkül is.

Ilyenkor azonban a combizomzat megerősítése és testsúlykontroll feltétlenül szükséges. A keresztszalag-műtétet követően két különböző iskola szerint dönthetnek az orvosok az utókezelésről. Vagy föltesznek egy úgynevezett térdrögzítő készüléket, és azzal egy ideig tehermentesítik ínszalag gyulladás kezelése házilag térdet, vagy pedig megengedik a térd azonnali terhelését.

Ha izolált oldalszalagról van szó, akkor gipsz alkalmazása vagy térdrögzítő viselése is elegendő lehet, műtétre nem feltétlenül van szükség. Ilyenkor a jegelés és a 6 hétig történő rögzítés önmagában is elég lehet. Meniszkuszsérülés esetén általában műtét szükséges. A csonttörés kezelését a törés típusa határozza meg: kis kiterjedésű, elmozdulás nélküli ízületifelszín-töréseknél nem feltétlenül kell rögzítést alkalmazni, de tehermentesítés feltétlenül szükséges.

Elmozdulással járó töréseknél a letört darab helyretételére, csavarral vagy lemezzel történő rögzítése is szükség van. Túlterhelés okozta porckopás esetén jegeléssel, gyulladáscsökkentő krémek használatával, porcképző gyógyszerek szedésével, illetve injekciók adásával történik a kezelés.

A térdízületi artrózisról

A szájon keresztül adott készítmények kevésbé hatékonyak, mint a térízületbe adott injekciók. Ezek nagyobb hatásfokkal segítik az ízületi porc táplálását, illetve "olajozását".

a mellkasi osteochondrosis súlyosbodása

A porcregenerálódás elősegítésére a térdbe lehet adni a saját vérből, centrifugálással nyert vérlemezke koncentrátumot is. Az éveken keresztüli, ismétlődő trauma hatására körülírt területen létrejött térdízületi porcfelszín-elhalásnál a porchiányt saját porc átültetésével, úgynevezett mozaikplasztikával lehet pótolni.

receptek a test toxinoktól való megtisztítására

A térdsérülés rehabilitációja A sérülést és a műtétet követően kulcsfontosságú a gyógytorna, nélküle teljes felépülés nem várható: önmagában a műtét csak 50 százalékban jelent sikert, a többi a gyógytornászon és a betegen múlik. A tornával nemcsak a teljes mozgástartományt kell helyreállítani, hanem az izomerőt, a térdet védő reflexeket is újra fel kell építeni.

Ez utóbbi miatt fontosak az egyensúlyozó gyakorlatok, amelyek lehetővé teszik az újabb sérülések megelőzősét.

az egész test ízületeinek fájdalmainak okai

Az izomerő azért kulcsfontosságú, mert az izmok megfeszülésükkel akadályozhatják meg a kóros elmozdulásokat, a nagyobb erőbehatásokkor történő újabb szakadásokat. Ehhez a gyógytornászok trambulinon ugráltatják, rugalmas félgömbön és más speciális eszközökön egyensúlyoztatják a betegeket. A keresztszalag műtét utáni rehabilitáció nagyon hosszú ideig, több mint fél évig tart, méghozzá azért, mert a pótolt keresztszalagnak újra kell ereződnie, be kell épülnie a szervezetbe.

Erre azért van szükség, mert a beültetés előtt a pótláshoz kivett szalagnak teljesen megszűnik a vérellátása, lévén azt úgy ültetik be, hogy a műtét során a sípcsontba és a combcsontba fúrnak egy lyukat, ebbe pedig csak belehúzzák azt. Térdízület károsodás és betegség követően az új szalag a vérellátás hiánya miatt elkezd lebomlani, ám később erek nőnek bele a csont felől, és ezáltal fokozatosan megerősödik. A teljes folyamat hónapig is eltarthat. Érdemes tudni, hogy a beültetett szalag a műtétet követő harmadik hónapban a leggyengébb, emiatt általában csak hónappal a műtét után lehet elkezdeni az intenzív sportolást még akkor is, ha a fájdalom hamarabb megszűnt és a teljes mozgás is helyreállt.

Addig csak kisebb megterhelés - futás, kerékpározás - javasolt. A rehabilitáció a törés és a meniszkuszsérülést követően is fontos.

További a témáról